HTML

ankor.blog.hu

Friss topikok

  • anolin: Nagyon szép vers. (2013.02.13. 14:56)
  • anolin: Nagyon szépen leírtad. Pontosan ezt éreztem, mikor először láttam a tengert, hogy "milyen kis semm... (2012.09.08. 06:56)
  • Naphoz: hálás köszönet! (2012.08.10. 12:22)
  • : :-) sajnos mániám az ebay. Csak az alja kicsit vékony lett, mert meg kellett nagyítani az én mér... (2012.07.25. 21:10)
  • ankor: Én is nagyon szeretem Amerika. Ha több időm lesz, majd rakok fel pár kedvencem tőle. (2012.05.15. 10:42) Szabó Lőrinc tollából

Címkék

2010.06.02. 21:13 ankor_

 

 

 

 

...

ez a punnyadás megöl. most így utólag ez sem jobb mint a téli itthon-csücsülés. ma arra sem voltam képes, hogy kivasaljam a hajam, vagy hogy legalább imitáljak  egy bringázásformát  4-esen, vagy valami csuszákolást a parketten hasizom- und -hájcsökkentés gyanánt. (utóbbi.)

jólvan lottyadt kis bőr, legalább idén sem megy a zsé fürdőrucira.

....

basszus, olyan büdös ez a  e.lauder gyártás, hogy magamon sem viselem el.

hol volt az orrom amikor megvettem.

pénz-ész  páros bizonyított, hogy megint nem bírják egymást elviselni.  

 

...

ess eső,ess!

 

 

 

Szólj hozzá!

2010.05.30. 19:31 ankor_

 

 

...

 

 

 

 

 

 

az egyik bezárt, a másik betelt

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 komment

2010.05.30. 19:27 ankor_

...

Szólj hozzá!

kétszersült közötti idő

2010.05.25. 17:46 ankor_

 

 

morzsácskák...

amikor egyetlen egyszer sem nevezel, akkor  az érdektelenség. felesleges erőlködés.

...

DésG most túlnőtt bennem a giccsen bár a Fáshön tévén ki nem hagynám őket, márha  ernyő elé kerülhetek én is ...' szongya... David Beckham  rózsafűzér (!!!) na most vége-m.

 ...

egyetlen ember azért jól érzi magát a lazán és ő Borisz, aki jobb esetben végigénekel  az előadókkal szinte mindent.

mai beszólok-ja:

"úgy hiányzott mint zseblámpagyárnak az örök világosság"

 

 

na és  most, hogy a pirítós fele a kláviatúrában-benn,

zárlatolok

 

...

 

Szólj hozzá!

2010.05.24. 18:43 ankor_

-

Bármikor is veszítettem, az időt sirattam.

A meg nem születettemnek az el soha nem jövendőjét, az időseimnek az elmúlt idejét.

Azt számolom csak úgy magamnak sokszor , hogy mennyi lenne és hogy mióta nincs.

-

Szólj hozzá!

2010.05.20. 19:35 ankor_

Annyira örültem, hogy láttam felőled.

A léleknek gyógy volt az elmúlt idő, de a testnek most jön a kéreg.

Aztán... olyan lehangoló lett ma mégis az öröm.

Egy ablak, ami kinyílt,

de csendben kell lenni.

Szólj hozzá!

2010.05.14. 20:18 ankor_

 

 

-

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

2010.05.14. 19:18 ankor_

...

'halványuló gyengeségbe csapódik a kékség,
elporladnak a tejútba tiport érintés-nyomok.'

Csontos Márta

Szólj hozzá!

2010.05.12. 17:52 ankor_

legalább egy napot...

16. nap: In­ka-ös­vény: Llulluchapampa (3968 m) - Warmiwanusqa-hágó (4198 m) -
Runku Raqay (3998 m) - Phuyupatamarca (3700 m)

(szállás: sá­tor, el­lá­tás: reggeli, ebéd, vacsora)


Reg­gel in­du­lunk to­vább gya­log a 3968 m ma­ga­san fek­vő tá­bo­runk­ból. Dél­előtt tú­ránk el­ső és leg­na­gyobb meg­pró­bál­ta­tá­sa elé né­zünk, ugyan­is át kell kel­nünk a 4198 m ma­gas Warmiwanusqa-hágón. Ez te­kin­té­lyes ma­gas­ság ugyan, de gya­kor­lott tú­rá­zók­nak nem je­lent­het gon­dot. A fá­radt­sá­gért a fan­tasz­ti­kus táj min­den­kit tö­ké­le­te­sen kár­pó­tol. A há­gó­ról kö­rül­be­lül egy óra alatt eresz­ke­dünk le 3600 mé­ter­re, a Rio Pacamayo az­az a Nap­fel­kel­te fo­lyó völ­gyé­be. In­nen megint fel­fe­lé visz ös­vé­nyünk, és ha­ma­ro­san Runku Raqay in­ka rom­ja­i­hoz ér­ke­zünk. Majd két kis tó mel­lett el­ha­lad­va ér­jük el mai tú­ránk má­so­dik há­gó­ját (Runku Raqay, 3998 m). Ha tisz­ta az idő, ak­kor jól lát­hat­juk in­nen a hó­föd­te Cordillera Vilcabamba vo­nu­la­ta­it, s ki­tű­nő­en rá­lát­ha­tunk a 6246 m ma­gas Pumasillo csúcs­ra is. A há­gó má­sik ol­da­lán a lát­vá­nyos Sayaq Mar­ka („El­ér­he­tet­len város", 3728 m) ma­rad­vá­nya­i­hoz ér­ke­zünk. Ezt kö­ve­tő­en az in­kák ál­tal ki­tű­nő­en ki­kö­ve­zett ös­vé­nyen to­vább­tú­ráz­va a köd­er­dők bu­ja ren­ge­te­gé­ben gyö­nyör­köd­he­tünk, majd egy alag­út­hoz ér­ke­zünk. Tú­ránk a mai nap har­ma­dik há­gó­ján, Phuyupatamarca ter­mé­sze­tes te­ra­szán ér vé­get, ahon­nan le­nyű­gö­ző kör­pa­no­rá­ma nyí­lik a tá­bor­he­lyün­ket kö­rül­öle­lő, ha­vas hegy­vo­nu­lat­ok­ra. Töb­bek kö­zött meg­cso­dál­hat­juk a 6272 mé­te­res Salkantay és az 5700 mé­te­res Umantay csú­cso­kat. A tá­bor­hely alatt meg­bú­jó egy­ko­ri te­le­pü­lés rom­jai még misz­ti­ku­sab­bá va­rá­zsol­ják a tá­jat. Szál­lá­sunk ezen a cso­dá­la­tos he­lyen lesz 3700 mé­ter ma­gas­ság­ban. Táv: 18 km, szint: fel 600 m, le 900 m, me­net­idő: 8 óra. (∗∗∗∗) Az éjszakát sátrakban töltjük.

.......

Általános tájékoztató
  • Az Inka Ösvény végigjárása nem kí­ván különleges erőn­lé­tet. Aki szo­kott rend­sze­re­sen, hétvégente tú­ráz­ni vagy spor­tol­ni, az tel­je­sít­he­ti. Fon­tos in­for­má­ció azon­ban, hogy a túra során nincs visszafordulási lehetőség, mivel a kiindulási pontunk nem egyezik meg az érkezési ponttal.
  • A távolságok és szintemelkedések mellett a nagy tengerszint feletti magasság okozhat nehézséget. 3000 m felett a ritkább levegő miatt érezhetően csökken a fizikai teljesítőképeszségünk. A megfelelő akklimatizáció miatt a szervezetünk számára fontos a túra előtt Cuzcóban eltöltött idő.
  • Az Inka-ösvény gyalogtúrát teljes egészében helyi partnerünk szervezi kecsua indiánok bevonásával. A teherhordóink abban könnyítik meg helyzetünket, hogy felszerelésünk egy részét (5 kg) viszik. Nekünk csak a napi túrákon során szükséges felszerelésünket kell magunknak vinni egy kis vagy közepes hátizsákban. Esőkabátnak, meleg ruhának és víznek kell mindenképp nálunk lenni, míg a teherhordókra bízhatjuk a hálózsákunkat és a váltás ruhánkat. Induláskor kapunk egy vízhatlan zsákot, amibe bepakolhatunk. A partnereink biztosítanak számunkra sátrakat, étkezősátrat, kemping-asztalokat és székeket, valamint napi háromszori étkezést.

2 komment

2010.05.12. 17:35 ankor_

ma megnézegettem az irodák ajánlatait. volt egy-kettő vonzó. (persze az, hogy vonz, nem jelenti a megszerzést )

legtovább kalandoztam egy baraka által szervezett úton, mert eléggé hosszúnak is ígérkezik ( 3 hét ) és ha kitartóen gyűjtögettem volna az elmúlt 10 évben, akkor megvalósíthatóvá válhatott volna legalább kettőnknek.

még nem késő spórolni egy ilyenre, és futkozni kicsit előtte, mert garantáltan nem "puhapöcsű papírakrobatáknak" vagy kelesztett seggű magamféléknek találták ki.

na jólvan, max. a halál érzete előtt. igazából tiszta nyerészkedés lenne, mert csak arra felé kellene megvenni részemre a rep.jegyet és nyugodtan írhatnám minden kedves ismerősömnek : ..utolsó üdvözlettel...

nem kegyetlen az út, de azért azt írja a szervező kb... blablabla..., hogy egy átlag jó karban tartott fizikummal meg lehet küzdeni vele. Én a 10. -nél magasabban még nem lihegtem levegő után, és a minimum higiénét azért szeretem magam körül akkor is ha nincs mód semmi luxusra...

szóval a vágyva vágyott most itthon hagy engem, de azt a világot egyszer látni szeretném.

a program része meg felettem mosolyog.

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása