Nem szeretnék, tudok, akarok (ez az én szavam) másként, mással élni.
Köszönet az Ady estért "kinek Ady a mindene".
Nincs semmiféle idézetem, Isten-Isten.
Nem szeretnék, tudok, akarok (ez az én szavam) másként, mással élni.
Köszönet az Ady estért "kinek Ady a mindene".
Nincs semmiféle idézetem, Isten-Isten.
Ha lesz utolsó ítélet
az Isten
hímvesszőkkel veri fejbe
a tisztátlan ájtatoskodókat
s velük mint tüzes karddal
rombolja le a mennyországfalakat
(Major-Zala Lajos)
Könyvek, frányák.
Nem is tudom milyen az, hogy utállat az olvasás.
A minap szerettem volna rátalálni a Boxer dossziéra, de nem leltem meg, csak egy képet róla. Nem mindennapi. 18 éve láttam először és megvettem. Majd felteszem. a"képit".
Most végre rászántam magam a Remény rabjai-ra is. Ez valami "más" King-től. Én a Holt-sáv-ot is szerettem. A Ragyogást, Cujo-t, meg egy csomót tőle. Egyszercsak bevadult. Aztán nem szerettem. És most jött tőle ez a könyv. Rápróbálok.
Az ott alant nem az én lábam, csak kölcsönvettem.
A pulóver színe és a gyöngy miatt.
Bombabiztos a műanyag cekeráj, ezt mpndta pár napja a Zoo-várium eladónője, hát még jó, hogy letettem a a járólapra a spájzban. Reggelre a kis férgek kiszivárogtak.
Na_aszongya, hogy Minn kedvence ez a pondróhalom.. Hahahahaha első nap amikor meghoztam még vidáman adogattam szabadkézzel, fujj de undorító az egész liszt-, és gyászbogárlárva, de az édes kis sárkány imádja.
Mé'r_nem_tud, olyan gügye-bügye lenni, almával, sárgarépával mittudomén, meg tejcin. Hogy ezt ki találta ki?
Fel is fordulni az utóbbitól.
Na mé'r is?
Az egészséges egoizmus kialakításához vezető út a bennünk lévő nárcisztikus hajlamok leküzdésével kezdődik.
Hát rossz voltam.
Az.
...
Kis Coop üzlet pénztárához sorbanállás közben megakadt a szemem egy kis könyvgerincen. Szinte hihetetlen. Az a kis nő néz velem szemben itt, a 399 Ft-os polcról.
Sok éve kölcsönadtam,aztán akinek kölcsönadtam, valahogy elvesztette a költözködés során. Aztán sorban álltam érte az antikvárba, és nagy könyvpiacok előjegyzésében. Semmi.
Szemérmetlensége tán mindvégig itt virított a Coop névtelen tömeges vásárlói között.
És elvettem. És nem gondolkodtam. A soron mögöttem.
Vonalkódos leolvasó előtt vagy háromszor megforgatták , mire a szégyen pírjával közöltem, hogy 399 Ft.
A legutolsó is láthatta a sorban, hogy mint véres kardot, adja át a pénztáros.
Soha senki meg nem törte a gerincét, pedig az a könyvespolc már évek óta oda lett telepítve a Coopba.
Néha kihajtok egy-egy oldalt.
a Férfi és a Nő.
.
Valami ilyen.
Víz, meg én, meg erő ( nem az Erő) csak simán az, ami forgat, ringat, dobál , elereszt majd megtart ebben a nagy kavarban. Nekem ez a Balkán. De a legvadabbig- legvadabban. A Balkán. A szerpentínek , a tenger, kis lélekvesztők sora... valamelyikre befizetni. Nem_mondom_ki- sziget, szegénységben a legszebb kincs. És érezni milyen kis semmi a lét. Egy csepp a tengerben...
Nem szereted ezt a zenét, de szerintem nem is hozzád készült :-)