passio
nem tudom
mennyi port kaparjak még össze -
hogy felépítselek -
csak gyûlik ölemben...
már nem elég az emlék
könnyrõl és vérrõl -
szavaid sûrû fonatjával
törpe-létem
átfonom
s nem tudom
mennyi idõm van felépíteni
szikár-véres alakod
gyermek-önmagamban
Ha veled
megyek a hegyre -
vajon velem jönnek-e
a szeretõk és
a bántók?