Hangokon lógva . . .
Hullámzanék a szállal, és megint csak ~A Semmi ~ szeretnék lenni.
Legtöbbször hintázó, testtelen rajtlógás,
nem a tudás, és nem az akarás,
nem eszköze és nem vágya a megértésnek,
csak érte egy érintő sóhaj,
a lélek fájdalmáért,
amikor megszólal a fából.
2006. április kétszínű hava