* maradónak . . . majd bekeretezem a boldogság violás emlékei közé, ahogy ujjaim közül elfolyik a pénz, ahogyérte öl, hal, tapos az ember,hogy szerezzen, orozzon, tapadjon hozzá,s általa, meg benne a boldogság.. . . hogy akartam volna még ? . . . te szegény, kis vergődő…