Nem láttam már rég a hajnali eget, mikorszóhalmaim közt kialvatlanságod bírál.Nehéz ólomfüggöny szememem az álom viaskodom érted . Szárnyakon jön a reggeli halk susogás. Még szorít szívemhez a pánt,de enged is el, ahogy ismerős tükrén átvisz a Nap.2007. június
Éjjeinkről . . .
2007.06.11. 20:25 ankor_
Szólj hozzá!
