.
Olyan félelmetes amikor kinyitom ezt a virtuális ládát és látni kell. A net félelmetessége mindenkié.
Robotok ablakokat nyitogatnak sorban, sok sok ablakot, és mindig csak a keresők, mert ember eltellene a betűkkel. Tudom, milyen az amikor nincs semmi csak unalom, vagy kötöttség és akkor felteszem magamban a kedvenc cd-m. Csak úgy, elindul. És megy, mehetne sorban ha nem zaklatna fel a világ.
Hát a szavakkal?- ( szándékosan nem versekkel, csak egymás után írt szavakkal ) ... de hiszen mindig ugyanaz jön sorban, ahogy írtam.
Mi értelme kinyitni, ha ott a fejben...
.
ezt úgy szeretem.