Katt, ide-oda, össze-vissza. Ez egy ilyen szombat. Ráérős. Fényfűzérek egy hete fenn, áramra várva.
Egyre csak távolodom. Közelítő-távolító... volt egy jó gondolat a fejemben, de huss.
Álmomban bazierős rizspálinkát vedeltem pohárszám és azóta betompulás.
Miért van az, hogy lényegtelen, anyagtalan, velem homlokegyenest ellentettem az, ami foglalkoztat.
Nem vágyálom, nem azt mondom, de úgy tartom most is, mint egy sosem látott léggömb cérnáját, de a végén már nincs semmi.
Csak a szál. Az is én akarásomból. Mindig újra és újra. Ki-belégzés.
Csapjunk a lovak közé
.
Jöhetne az a szaké és mehetne a józan ész, ha nem csak a helye van itt, mert már el nem ment régen.
Istenem,.... Istenem
