Kepes könyvének kezdete bejött, ahogy beleolvastam a könyvesházban. Amúgy is a szívem csücske az a korszak, és látványos szegénysége.
Az anyámékat hozza a szívem elébe. Álmodozni visz, majd elmerülök benne, ígyhát megvettem. De most már olyan fáradttá tett a télelő, hogy a karácsonyi érzés is várat magára.
Nincsenek díszeim... , csak elfogadás van.
A valóság, hogy szárazkutyaszar tartalmú könyveket KELL olvasnom, átérzem a gyermeki fogékonyságot minden másra, ami nem kötelező.
Útravalóm.
