Érzet Csendesült az élet, gondolatból font halovány csokrom hordozgatom régóta már e földre. Míly virágtalan hangomon a szó, s mint elejtett fonatnak szála a habok között,alél egyre e parttalan sodrásban. Néhol erőre kap s fel- felbukkanó tehetetlenséggel ragadja a szívem…
2007.02.11. 22:52 ankor_
1 komment
Ugyanúgy . . .
2007.02.11. 17:09 ankor_
TétovánKésõn érkezem,... késõn, s míg tõletek megint visszafordít a világ, látom levetettjeinket szép sorjában... végül billeg a kulcs a zárban. Adnék... de fordulok megint vissza a kavalkádba, holmikon és kulcsokon és a fél világon át, tán meglátom, hová…
Szólj hozzá!
Töredék . . .
2007.02.09. 07:58 ankor_
Ablak üvege mögül30 ráadás év távlatábólA hal elúszott a zöld pocsolyában és meg sem hallotta,Amit önzetlen a világnak kértél, a boldogságra. Aki rajta él, találja meg a rejlõt.Mindenki a sajátját.Hjajj, ugye, csak játszola szóval.Megborzongat mégisa bánatod az…
Szólj hozzá!
